Étkezési szabályozás
Számos bejegyzést írtam korábban a finnek furcsaságairól, melyek magyar szemmel nehezen értelmezhetőek. Ezek közt több étkezéssel kapcsolatos megfigyelésemet is közre adtam blogomban. Most azonban szeretném bemutatni a finn étkezési trendek hatására kialakult, államilag erőteljesen szabályzott étrend ajánlást, ami sok évtizede alakítja a finn népegészséget. Ennek alapja a háború utáni egészségállapotok felmérése nyomán kialakult stressz volt, ami rámutatott a finnek egyoldalú étkezési szokásaira, és hosszútávú irányvonalakat határozott meg, illetve új szabályozások, irányelvek léptek érvénybe. Mivel a finn nép szinte gépies engedelmességgel követ szabályokat, ennek a lépésorozatnak komoly, hosszútávú következményei lettek. Ilyen következmény például a vaj és zsír használatának drasztikus visszaszorítása, a só használatának jelentős csökentése, és a teljeskiörlésű gabonatermékek használata. Ez hosszú évtizedek népnevelésének és törvényi szabályozásainak az eredményeként mára megfelelö hatást ért el. Számomra a legszembetűnőbb különbség a magyar és finn étkezési kultúra között, hogy a jelenlegi magyar étkezési kultura fő vonala a finnek 40-50 évvel ezelőtti állapotát mutatják be. Vagyis a magyar étkezés egészségtelen, és rendkívül elavult.
Halálos fehér kenyér
Rögtön hoznék néhány példát. A magyarok által preferált fehér kenyerek széles választéka, valamint a rozskenyerek hiánya, illetve szegényes kínálata rámutat az egészséges étkezési kultúra hiányára. A magyar rozskenyérnek nevezett termékekben nyomokban található csak rozs, fehérliszttel alaposan keverve, és az is gyakran csak a színezékek miatt barnaszínű. A finnek kenyerei között túlnyomó többségben találhatóak teljes rozskenyerek, zabkenyerek, teljeskiörlésű kenyértermékek. Az itt kapható teljes fehér kenyér nagyon ritka, és a neve is beszédes: parasztkenyér vagy régi idők kenyere. Ez ugyanígy jellemző majdnem minden itt megtalálható termékre, ami kicsit is hasonlít a magyar termékekre: régimódi, ósdi vagyis egészségtelen a jelen szabályozásoknak megfelelően. Persze azonnal megszólal bennünk a persze, mert a finneknél.. méltatlankodás, sértődés, melynek persze lehet alapja, de lássuk be, hogy az egészségesebb táplálkozás nemcsak pénz kérdése, és nem csak a környezeti tényezőktől függ. Tudatos változtatni akarás, és az ár megfiztése jár ezzel. Gyakran látom a finnknél, hogy sokkal tudatosabban vásárolnak, és hajlandóak pénzt áldozni a minöségibb, egészségesebb élelmiszerekre. Sok termék éppen ezért már alapból például fair-trade vagy bio címkés, vagyis garantáltan olyan mezőgazdasági feldogozótól származik, ahol odafigyeltek a termények minőségére, illetve a munkásokat megfelelően kifizették, valamit nem zsákmanyolták ki a környezetet. Sok finn vásárol másik példaként az olcsóbb atomenergia helyett drágább szélenergiát.
Csak semmi panírozás!
Az első idöszakban sokféle étel nagyon hiányzott, amiket megszoktam otthon. Ilyen volt például a tejföl. Aztán láttam, hogy a finneknek rengetegféle tejfölhöz hasonló termékük van, mégis mindnek más az íze, és nem hasonlít a mi tejfölünkhöz. Késöbb arra is rájöttem, hogy mi ennek az oka: az itteni tejtermékek túlnyomó rész már alapból laktózcsökkentett vagy teljesen laktózmentes, ezt fel sem tüntetik már. A másik különbség pedig a tejtermékek zsírtartalmában keresendő: a finnek nem hajlandóak néhány százalékos zsírtartalmúnál erősebb terméket elfogyasztani. Vagyis a mi 20 százalekos tejfölünk itt maga a rettegés foka, felér egy túlélő táborral. Negyven éve nem használják egészségügyi okokból. Vagyis a mi kedvncünk nem más, mint mamaföl, régi háborús kori termék. A másik termékcsoport ami hiányzott az olajban sült finomságok, a sültkrumpli, a rántott hús és sajt. Ezeket otthoni környezetben finneknél lehetetlen elérni. Zsíros és öngyilkos módja ez számukra az étkezésnek, mely ráadásul körülményes büdös eljárással készül, és a zsiradékot nehéz tárolni illetve elhelyezni. Egyszóval szó sem lehet finn háztartásban panírozásról, és olajban való merülő sütésről. Egy kivétel ez alól a fánk, de azt is inkább szagtalan kókuszzsírban sütik, már aki még ilyennel otthon foglalkozik.
Tari Zoltán
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.