Északi csodák nyomában - Finnország III.

Társadalmi szolidaritás

Finnország és általában az északi országok egyik legfontosabb sajátossága a fejlett szociális rendszerük, és az abból fakadó jóléti állam ideája. Az északi régió háború utáni fejlődése szinte töretlenül haladt a mai jóléti rendszer irányában, és nem akasztotta meg a fejlődést valamely más ország uralma, ideológiája. A szociális intézkedések bevezetése fokozatosan történt, és társadalmi szolidaritásra építkezett. A szociális rendszer alapja a szolidaritás, és az erős nemzet tudat mellett a komolyan vett és komolyan kiépített társadalombiztosítás. Ez utóbbiból fakad a az adórendszer, a nyugdíjrendszer, a szociális és egészségügyi ellátás, valamint a munkaügy összekapcsolása, szoros együttműködése. A finnek fizetésük jelentős részét fizetik be adók és járulékok formájában. A tehetősebbek többet fizetnek, míg a szegényebbek kevesebbet. Az adó szinte mindenre kiterjed, beleértve a tulajdonban lévő ingatlant és földterületet is. A biztosítás fenntartásának kulcsa az adóbevallás, illetve őszinteség a saját életet illetően. Ebből fakad az is, hogy az állam erős kontrollt gyakorol a társadalom tagjai felett, és minden adatot elér, kontrollál és felülvizsgál, és ez úgy lehetséges, hogy az adatokhoz könnyedén hozzáfér. Minden személy a szociális azonosítója által bárhonnan beazonosítható, és össze van kapcsolva az azonosítása a banki profiljával.

Nagy testvér

A kontroll azt jelenti, hogy az állam elvárja az őszinte adóbevallást, illetve tulajdon bevallását, valamint a magánéletre vonatkozó adatok azonnali őszinte beszolgáltatását. Ilyen adatok például a lakcím, az együttélés, házassági vagy élettársi kapcsolat, munkahely, egyházi tagság, egészségi vagy szociális állapot stb... Az őszinteség azt is jelenti, hogy az adatok könnyedén elérhetőek, ellenőrizhetőek, kikérhetőek, és egyfajta központi rendszer részét képezik. A rendszerben így ellenőrizhető, hogy valóban rászorul -e valaki szociális támogatásra, egészségügyi ellátásra vagy egyéb támogatásokra. Ebben alapvető szerepe van például a munkaügyi központnak, mely egyfajta rendőrségként nyomoz az emberek után, különösen szociális rászoruló esetében, mivel a rászorulók többsége a munkanélküliségük miatt szorulnak segítségre. A munkaügy így rendszeresen felkeresi, monitorozza, segíti a munkanélkülieket, megtalálva nekik a megfelelő képzéseket vagy átképzést, illetve munkát. Ha a munkaügy nem ad egyértelmű jelzést egy illetőről, vagyis az nem működött velük együtt, az jelentheti azt is, hogy az illető kiesik teljes egészében a szociális segítségből.

Segítség mindenkinek

Az együttműködő rászorulók támogatása az élet minden területére kiterjed, és egyfajta alapvető létbiztonságot hoz létre. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek szegények, de jelenti azt, hogy mindenki számára elérhető a segítség, ha képes együttműködésre, és ellenőrizhető. A támogatás azért is nagyon fontos, mert itt az év nagy részében éjjel nagyon hideg van, tehát senki nem tartózkodhat az utcán. A lakhatási támogatás különböző társadalmi rétegeknek elérhető, és a hetvenes évek után egyre többeknek elérhetővé vált a támogatott lakhatás valamilyen formája. Lakhatás biztosítása munkásoknak, tanulóknak, kisebbségeknek, stb. Az alapvető munkanélküli ellátások mellett  szociális segély is elérhető, mely utóbbi rendszeres bevalláshoz, ellenőrzéshez, esetleg szociális munkással való találkozásokhoz is kötött. Az egészségügyi ellátás alapvetően ingyenes, azonban vizitdíjak fizetése általános. A vizitdíj fizetésére is lehet támogatást kérni rászorulóknak. A családi állapothoz köthető támogatások mellett az idősek számára is sokféle segítség elérhető. Az önkormányzati költségvetések jelentős részét szociális segítségre, egészségügyre, közoktatásra és házi segítségnyújtásra költik a finnek.

Tari Zoltán