Furcsa nép
A finnek furcsaságairól is szeretnék írni, ugyanis egy új országba való beilleszkedés talán egyik legnehezebb pontja a fogadó nép életmódja, gondolkodásmódja, mely sokszor teljesen logikátlannak tűnik. Sajnos évek múltán látom, hogy ez visszafelé is érvényes: számukra is rengeteg megmagyarázhatatlan logikátlan furcsaságot tartogatok én, a bevándorló. Persze azért azt hozzá tenném, hogy a finn nép nagyon sok mindenben még jobban elüt az általam ismert más népektől sok-sok dologban. Ennek az oka talán az lehet, hogy az ország egész egyszerűen nem fér rá az Európa térképre. Ez szó szerint is igaz, mivel legdélebbi pontja is északabbra van a többi országtól. A távoli elhelyezkedés, a nagy észak-déli kiterjedés, a Balti-tenger, és a zord időjárás egyfajta természetes elzárkózást biztosít az öreg kontinenstől. Nem is beszélve a nyelvről, mely nem hasonlít semmilyen más nyugati nyelvhez, és rokonai közt néhány kis népcsoport van, mint a magyar, az észt, a számi és elszórt szibériai népek számos mikro csoportja. Az sem segít Finnországon, hogy szomszédja a hatalmas kiterjedésű Oroszország, és annak is az elhagyatott Szibériai térsége. A Skandináv államok hagyományosan nem sorolják a finneket maguk közé, inkább északi szövetségesként emlegetik. Az sem utolsó szempont, hogy maga az ország százéves fiatal nemzetállam, hiába van a finn népnek többezeréves története.
Finnek büszkeségei: nyelv és szauna
Az elzárkózó, és szép lassan nyitó országban talán a legszembetűnőbben furcsa a nyelvük szinte megtanulhatatlan volta. A ragozási rendszer, a tőhangváltások, és a hely irányokhoz használt képzők rendszere komoly fejtörést okoz a nyelvvel ismerkedőknek. Csak érdekességképpen ez utóbbi irány képzőből 15 van a finnben, míg a magyarban 25. Ezzel az apró ténnyel le lehet fegyverezni büszkeségtől ittas rokonainkat. Persze a szavaik összetettsége és hosszúsága veri a magyar nyelvet sok ponton így is. A nyelvből jön a csavart gondolkodásmódjuk is, melyben sokszor nehéz logikát találni kívülállóknak. Furcsaságaik kiemelt darabja a szaunázáshoz való kötődésük, mely egyetlen másik népnél sem ilyen erős. A szélsőséges hidegből előszeretettel mennek a szaunába, és akkor használják legtöbbször, amikor kemény munkavégzés után izzadtak. Ez először érdekes volt számomra, mivel eleve kimelegedve menni 80-100 fokos helyiségbe, ahol még vizet is öntenek a kályhára és gőz csap az arcba, nem mindennapi élmény. Ezt még fokozza az, hogy a szauna közben, előtt és után többször használnak jéghideg zuhanyt, vagy mennek ki szauna után télen a hóba hemperegni, nyáron a hideg tóba vagy folyóba úszni. A hőmérsékletek folyamatos szélsőséges váltakoztatása ez, melyet szokni, tanulni kell. Akkor értettem meg először a szauna jelentőségét, amikor három évvel ezelőtt nyáron részt vettem egy fesztivál előkészítésében észak-Norvégiában. A nappali 10 fok még csak hagyján, de estefelé éjjel egészen 1 fokig hűlt a levegő. A kültéri egésznapos munka után (sátorépítés) nagyon át voltam fázva az izzadtságomban vergődve. A napot szaunával zártuk, ami annyira jól esett, hogy órákig benn ültem. Nemhogy nem tűnt melegnek, de nem győztem vizet dobni a kövekre, hogy jobban gőzöljön.
Tari Zoltán
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.